“Ha dühös vagy, számolj négyig! Ha nagyon dühös vagy, káromkodj!”, mondta Mark Twain.
A káromkodás legalább annyira életünk része, mint a levegővétel, a magyar nép pedig méltán híres a cifrábbnál cifrább szitokszavakról. Ennek ellenére mégis csúnya pillantások kereszttűzébe kerülünk, ha kicsúszik a szánkon a B betűs szó. Pedig káromkodni néha jó, sőt, a feszültség csökkentésének egyik leghatékonyabb módszere!
Miért szégyelljük a csúnya szavakat?
Ha véletlenül kicsúszik a szánkon egy szitokszó, a legtöbben máris szégyenkezni kezdünk, és legszívesebben a föld alá süllyednénk. Hiszen így mit fognak rólunk gondolni mások!
Már egészen pici korunkban megtanítják, hogy káromkodni csúnya dolog. Aki pedig káromkodik, az alpári, buta, neveletlen, vagy egyenesen tuskó.
Bizonyos társasági helyzetekben a káromkodás pedig egyenesen elfogadhatatlan. Ilyen, mikor ismeretlenekkel beszélgetünk, munkahelyünkön vagyunk, kulturális eseményen veszünk részt, vagy hivatalos ügyeket intézünk.
Mivel a káromkodás sokaknál szégyenérzettel társul, ezért igyekeznek elkerülni a kínos szituációkat. Ennek érdekében visszafojtják valódi érzelmeiket, nem engedik ki a fáradt gőzt. A tüske pedig megmarad lelkünkben. De ez a helyes út?
Az indulatkezelési módszerekről
Még a legnyugodtabb lelkivilággal élő emberek is éreznek időnként indulatot, haragot, dühöt. Ez teljesen természetes, ahogy az is, hogy ezeket a káros érzéseket valamilyen formában ki kell engednünk magunkból. Ez lelki egészségünk kulcsa.
Mindenkinek más és más dolgok segíthetnek. Van, aki ilyenkor inkább csendes magányba vonul. Másoknak az hoz megnyugvást, ha elszámolnak magukban 10-ig. Megint mások arra esküsznek, hogy szavakba öntik érzéseiket.
A japánok híresen nyugodtak, amit kultúrájuknak köszönhetőek. Náluk nem illendő a hangos beszéd, az érzelmek nyílt kifejezése, az ellentmondás. Viszont időnként még nekik is szükségük lehet a feszültség levezetésére. Épp ezért náluk gyakran előfordulnak olyan rendezvények, ahol megengedett az ordibálás, sőt, még a törés-zúzás is! Mindezt a stressz csökkentésének érdekében.
A káromkodás szintén indulataink kezelésének egyik módszere. Nem véletlen, hogy általában akkor káromkodunk, mikor paprikás hangulatban vagyunk.
Miért káromkodunk?
Manapság többet és gyakrabban káromkodunk. Ennek oka az lehet, hogy míg korábban csak a férfiak számára volt “megengedett”, ma már a nők száját is szabadon elhagyhatja egy-egy szitokszó.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mi késztet bennünket arra, hogy időnként csúnya szavak formájában fejezzük ki érzelmeinket. Káromkodni általában akkor szoktunk, ha dühösek vagy frusztráltak vagyunk, provokálni vagy megsérteni akarunk valakit, esetleg töltelékszóként használjuk. A kevésbé szalonképes kifejezések nagy részét már gyermekkorban elsajátítjuk. Bármennyire óvnak minket szüleink, a környezetünkben óhatatlanul is meghalljuk ezeket a szavakat, amelyek aztán beépülnek szókincsünkbe.
A káromkodást viszont nem szabad összekeverni a trágársággal. Ha valaki illetlenül, durván viselkedik, esetleg vulgáris szavakat használ, az még nem azt jelenti, hogy az illető káromkodik.
A káromkodás kialakulásáért agyunk is felelős. A normál beszédhez a bal agyféltekünket használjuk, míg a káromkodás során a jobb agyféltek aktiválódik. Ez nem meglepő, hiszen utóbbi felelős az érzelmi reakcióinkért. Ezzel magyarázható az, hogy a káromkodás általában heves érzelmi helyzetekben jön elő.
A káromkodást tudósok azzal is magyarázzák, hogy erőnk és kontrollunk kifejezése miatt alakulhatott ki. A kellemetlen helyzetek során káromkodással fejezzük ki azt, hogy mi vagyunk a főnökök, mi irányítjuk a dolgokat. Ez növeli a magabiztosságot, így előbb visszakerülhetünk normális állapotunkba.
Szögezzük le: időnként mindenki káromkodik. De akkor miért kínos még mindig?
Nem akarunk senkit káromkodásra buzdítani, de…
Mindenkinek szüksége van arra, hogy időnként levezesse a felgyülemlett stresszt, feszültséget. Épp ezért ne érezze magát rosszul, ha egy stresszes helyzetben egy csúnya kifejezés hagyja el a száját! Fogja fel úgy, hogy a káromkodás egy szelep, amelyen keresztül távozhatnak a negatív érzések.
Mind tudjuk, hogy milyen káros, ha nem engedjük el a rossz érzéseket. Ezek tartós stressz okozhatnak, ami komoly következményekkel járhat egészségünkre nézve.
Nem akarunk senkit káromkodásra ösztönözni, de ha úgy érzi, hogy ki kell jönnie, akkor hadd jöjjön ki! Arra azonban figyeljen, hogy a káromkodással soha ne bántson meg másokat! Nem az a cél, hogy mások lelkébe taposson, hanem az, hogy jobban érezze magát.
Ne robbanjon a bomba!
A stressz nem fog eltűnni attól, hogy nem engedjük ki. A negatív érzések csak gyűlnek és gyűlnek. A bomba pedig előbb utóbb robbani fog! Ez pedig egészségét, munkahelyi teljesítményét vagy családi helyzetetét is romba döntheti. Ne hagyja, hogy idáig fajuljon a helyzet!
A lelki ellenállóképességünktől függ, hogyan éljük túl a stresszes időszakokat. Ha nem elég ellenálló, a stressz könnyen maga alá temetheti. Ha viszont erős, akkor Ön irányít!
A lelki ellenállóképesség megerősítésében segíthet a Mannacsepp étrendkiegészítő. Így könnyebben megszabadulhat a stressz romboló következményeitől, hatékonyabban kezelheti a káros érzelmeket, és gyorsabban visszatérhet a kiegyensúlyozott, nyugodt élethez.
Erősítse lelki ellenállóképességét a Mannacsepp segítségével!
RENDELJE MEG A MANNA CSEPPET MOST! (Kattintson a linkre!)
Ha szeretne többet megtudni a Manna cseppről, kattintson a linkre:
6 · körülbelül 3 hete
